Irány Pogányvölgy!

Buzsák

Buzsák a Balatontól 15 km-re-délre található, népművészetéről és népi hagyományairól híres település. Sokszínű kultúráját a 15-16. században idetelepülő dalmát, illír, horvát nemzetiségű lakossága alakította ki, s együttélésüknek köszönhetően egy olyan speciális kultúra jött itt létre, mely sehol máshol nem található meg. Írott forrásban a Buzsák név először a XV. században fordul elő. A fokozatos fejlődés bizonyítéka, hogy már a XVIII. században volt saját iskolája és római katolikus temploma is.

 
 
 

Tájház

A falu központjában található, ma már tájházként funkcionáló tömésház 1977-ben, amikor megvásárolták és tájházzá alakították, többedmagával található még a faluban, ma már azonban egyedüli képviselője ennek a háztípusnak, ami egykor ezt a vidéket jellemezte. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók munkái is. A tájház felkeresése önmagában is lehet egy tartalmas kirándulás programja, aki teheti, látogasson Buzsákra, amikor a tájház portáján programokat szerveznek. Ilyenkor látványos néptáncműsoroktól hangos a tömésház udvara, és látható a híres buzsáki népművészet mai továbbélése.

 

Római Katolikus Templom

A buzsáki Nagyboldogasszony római katolikus templom Európa-szerte híres buzsáki hímzéssel készült miseruháiról és oltárterítőiről. A templom építését 1748-ban kezdték meg, 1791. szeptember 28-án szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. Elődje egy fából készült templom volt, amely egy tűzvész folytán leégett, csak egy olasz mesterek által készített oltárkép maradt meg. Ez a kép jelenleg is megtalálható a templomban. A templom 2010-ben fűtést is kapott LEADER-támogatás útján.

 

Fehér Kápolna

A település legrégebbi műemléke az egyhajós, félköríves szentélyű, román kori fehér kápolna, amely egy Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704-ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg.

 

Buzsáki hímzés

Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete, illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat. A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza. A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel. A rátétes, vagy ahogy itt hívják, „bécsis” az egyik legismertebb buzsáki hímzésfajta. Mindhárom hímzésfajta legszebb darabjai a tájház és a faluház állandó kiállításán tekinthetők meg.

 

Csisztafürdő

A Buzsáktól 5 km-re található Csisztafürdot 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású melegvize miatt évente több tízezer gyógyulni, pihenni vágyó ember keresi fel. A Gyógyfürdő Igazgatóság a csisztai termálvizet a közelmúltban gyógyvízzé nyilvánította. Huzamosabb tartózkodásra kiadó házak állnak a vendégek rendelkezésére a nyaralótelepen és a faluban.