Irány Pogányvölgy!

Lengyeltóti

Lengyeltóti a Balaton partjától 12 km-re, a lankákkal körülvett „Csalogányok völgyében” fekszik. Nevét 1116-ban az almádi monostor alapító oklevele említette először Villa-Tout alakban. Később Thoty, Thothy néven fordult elő. Az egész középkorban a Lengyel család birtokolta. Temploma a 12. század második felében épült. A 18. század eleji összeírás mindössze 20 háztartást talált a településen. 1871-1950-ig járási székhely volt. 1977-ben nagyközséggé nyilvánították, hét faluval alkotott közös tanácsot a rendszerváltozásig, amikor a községek visszakapták az önállóságukat. Lengyeltóti 1992-től város, Somogy megye legkisebb kistérségének, a Pogányvölgyi Kistérségnek a központja. 2013 január 1-jétől a Fonyódi Járás negyedik kisvárosa.

 
 

 

A szántóföldi kultúrák mellett igen jelentős nagyüzemi szőlő és gyümölcsültetvények keletkeztek. (A szőlőterület nagyságában 1985-ben csak Badacsonytomaj előzte meg.) A 90-es évek privatizációja következtében a volt nagyüzem egy része dolgozói tulajdonba került. Napjainkban a leghíresebb a 300 ha dióültetvény, mely a Juglans Hungária Kft tulajdona. 2003-ban, Rostockban arany érmet kapott a Milotai 10-es fajtájuk.

 

Szent Jakab Templom

Egyedülálló a 12. században épült, három félköríves szentélyű, belül fülkés kialakítású, s az idők folyamán többször bővített templom műemlék épülete. Az ide vezető nagyon szép keresztút végén álló kőkereszt is több száz éves.

 

A kisváros határában, a Szent János árok partján található Nepomuki Szent János szobra, melyet az 1778. évi vizitáció jegyzőkönyve szerint Lengyel Gáspár állíttatott. A településen fellelhető kőkeresztek is jelentős településtörténeti értékek. A régi polgári utcákon sétálva érdemes megállni a Városháza előtt (korábban a Járásbíróság épülete volt) és egy pillantást vetni a Zichy-parkra. A pusztaberényi klasszicista stílusú kastély, melyet romantikus stílusú szárnnyal bővítettek, az egykori Nagybereki Állami Gazdaság telephelye volt istállókkal, magtárakkal, majorral és parkkal. A Lengyeltóti külterületén elterülő folt-erdők területe 265 ha. Cseres, tölgyes – a völgyhajlatokban kőris és éger, az újabb telepítésekben akác és nyárfa ligetek találhatók. A hajdani Kaszinó, a későbbi Mozi épületében Helytörténeti gyűjtemény került kialakításra. A Csalogányok völgye vadban és énekes madárban gazdag vidék.