Irány Pogányvölgy!

Pamuk

Régóta lakott hely, amit kőkorszaki és kelta eredetű leletek is bizonyítanak. Több évszázadon keresztül éltek ezen a vidéken a római birodalom népei, később az avarok és a szlávok. Eredete még az Árpád házi királyok idejébe nyúlik vissza. A falu honfoglalás kori múltja megjelenik a címerében: az Árpádházra utal a pajzs ezüst pólyája is. A kalász a fő megélhetési formát, a mezőgazdaságot szimbolizálja, a zöld szín pedig a jövőbe vetett hitet. A feltárások során római korra utaló pénzeket találtak a vasútállomás mögötti területen, ahol egykor a rómaiak légiós útvonala húzódhatott. Aki csak egyszer is ide téved, és csak félórát töltsön el a falu déli oldalán növekedett akácos fölött, megértheti: a fény, a kertekben, a földeken szorgalmaskodók, az útszéli kereszt előtt megállók tiszteletadó mozdulata, a lélek belső nyugalma tarthatja fenn az emberi sorsokat. Régészeti leletekből következtetve - valamikor idáig érhetett a Balaton.

 
 
 

Szent Mihály Római Katolikus templom

A római katolikus templom búcsúját a Szent Mihály napját követő vasárnapon tartják.Ilyenkor még az elszármazottak is visszatérnek ünnepelni.

 

Római kori leletek

Pamukon a vasútállomás mögött húzódó fennsík földjéből a földmunkák során IV. századbeli római pénzeket találtak. A vasútállomás mögötti hetesi utat római légiók építették. 1987-1991 között Resterica dűlőben az ásatások során római villát találtak. A 35x38 méteres villából csak a falak alapozása maradt meg. Az épület több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. A villa területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék, fibulatörmelékek kerültek elő. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is előkerült.