Irány Pogányvölgy!

Somogyvár

Somogyvár hajdan a megye székhelye, jelentős központ, hiteleshelyi levéltár volt. A honfoglalás idején Koppány vezérnek – akit Géza fejedelem helyezett a somogyi hercegségbe – és nemzetségének ősi szálláshelyeként ismert. Az István ellen lázadó Koppány sorsa a felnégyelés lett, s ezzel nemzetsége is elvesztette Somogyvár várát a hozzá tartozó földekkel együtt. A vidék védelmére I. István besenyő és más törzsbéli katonaságot telepített le, és birtokot kaptak itt a hozzá hű német lovagok is. Szent István elfoglalta a Nagyberek mocsaraiból kiemelkedő hegyen lévő vezéri szállást, és 1001-ben Szent Apollinaris tiszteletére keresztelő egyházat építtetett itt. Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már a vármegye okiratainak első letéteményese is volt. A környék lakói szőlőműves hospesek, akik virágzó gazdálkodást valósítottak meg.

 
 

 

Kupavár - történelmi emlékhely

Szent László királynak köszönhetjük, hogy az általa alapított (1091) – romjaiban is lenyűgöző – bencés apátság fénykorában a francia–magyar kultúra páratlan ötvözete lehetett. Méltán lett a feltárt rom – Pusztaszer és Mohács után – nemzetünk harmadik történelmi emlékhelye, majd 2012-ben nemzeti emlékhely. 1989-től évente megrendezik az alapító Szent László neve napjához (június 27-i) kapcsolódóan a Kupavári Napokat.

 

Széchenyi család kastélya

A kastélyt 24 hektáros park veszi körül. (Megtalálható itt a mamutfenyő, páfrányfenyő, lucfenyő, erdei és feketefenyő, ezüsthárs, platán, szürke nyár, japánakác, mintegy 200 különleges növény). A Széchenyiek szervező - jó gazdához illő munkáját és a nekik szolgálók értékteremtő képességét dicséri itt minden. A parkban található a Széchenyi-család klasszicista jellegű sírkápolnája, amely a XIX. sz. második felében épült.

 

Római Katolikus Templom

A katolikusok temploma 1842-ben épült. Az 1091-ben alapított apátság romlásától ilyen hosszú ideig tartott a somogyvári feltámadás. Orgonája országosan is egyedül álló mű (két manuálos, 16 regiszteres König-orgona). A kálvária népi faragásai tiroli hatást mutatnak, a huszadik század elején közadakozással a helyi tehetősebb családok emeltek emléket Jézus szenvedéseinek.

 

Tojáspatkolás

Hanzel Csanád László édesapja halála után egy évvel, 2006 tavaszán kezdte el a tojáspatkolást, mint családi hagyományt. Patkolt már fácántojástól kezdve emu- és strucctojást is. Szeret különféle virágmotívumokat, jeleneteket, patkókat a tojásra rögzíteni. Folyamatosan próbálkozik rekordokkal is. Eddig egy libatojásra 946 db patkót sikerült felhelyeznie. Eddigi munkái otthonában tekinthetők meg, ahol néhai Hanzel László tojáspatkoló világrekorder munkái is láthatók.